Idejottünk Árpád által vezetve,
Nomád múltunkat melyre eltemetve,
Az új hazánkat kutatva-keresve,

Míg megtaláltuk, es Europa rettegte
A magyar nevet, meg dicsőseg volt,
Manapság lassan már szegyenfolt,

Bár a magyarral mindenki mindig kitolt,
Megsem hallat az ország meg halálsikolyt.


Ez az a hely, ahol István államot alapított.
Amin azota a tortenelem sokat alakított.
A szornyű múlton rágodunk sokat,

Nem kap hazánk túl sűrűn áldásokat.

Mely es fenypontok a tortenelemben,

Hol nyertünk, hol megbuktunk onvedelemben,
Eveket toltottünk el felelemben,
Nem volt hiányunk soha serelemben.


Refren:
Europa szíve egyre halkabban dobog,

Itt fel nem penzermet, max a talpadat dobod,
A valoságadagot venásan magadba nyomod,
A munka veríteke a nyakadba csorog.

Van, ki ebbe a vezetőbe, más amabba bízik,
De velünk egyik se torődik már, ha nagyra hízik,
A magyarok szája hát panaszra nyílik,

Megis hű hazafi vagy, ha itt maradsz a sírig.

Europa vedőbástyája voltunk,

Sok segítsegre szorulot már átkaroltunk.
De velünk sose a kellő modon bántak,
Csak kitoltak velünk, de sose szántak.


A múlton rágodva állunk a jelennel szemben,
A súly, mi vállunkat nyomja, felemelhetetlen,

Valamit tennünk kell, ez elengedhetetlen.
Hogy az országunk elmondhassa: "Szerettek engem."


Helyzetünk eppen majdnem válságos,
Kicsit sem előnyos, hanem hátrányos,
Eleg nehezen kapsz egy állást, nos

Hogy valaki kimentesen, azt elvárnád most.

Egyik ezen, másik ama parton van,

Mindig azt szidják, aki hatalmon van.
Poltika; mindenkit bemocskolnak,
Nem is számít, hogy az emberek kire voksolnak.


Refren


Europa szíve egyre halkabban dobog,
A fel ország ehesen kuporog,
A másik fele meg fürdik a penzben,

Minden jol van így - vagy talán megsem?

A remeny hal meg utoljára mindig,

Ne hagyjátok hazánkat sorsára így itt.
Mert rosszul állunk, de volt már rosszabb is,
A panaszsor a nep ajkán volt ám hosszabb is.


Kitartás kell, mert meg mindig van esely,
Hogy az unokádnak itt majd boldogan meselj.

A múltunk es jelenünk kicsiket sem kenyelmes,
De a jovőnk talán megsem vegzetes.


Az ország erdekeben mindenki hamar nyogott,
De talán tettek is lesznek a szavak mogott.
Lehet, hogy lesz meg itt a nyakam torott,

Megsem hagyom kis hazánkat magam mogott.

refren 2x