Lelektol, leleknek szol ez a dal,
ami remelem teged is felkavar.
Eszedbe juttatja, most azokat,

kik beszelni nem, de ugatni tudnak.
Es szavak nelkul sokszor többet tesznek,
ertunk, mint egyes emberek.

Akik a sajat kinjukat verik,
le azokon, akik ezt nem erdemlik.
Eppen ezert adjunk halat az egnek,

hogy kitartanak es semmit se kernek.
Azert cserebe, hogy megovnak minket,
önzetlenul tesznek es hisznek.

Abban, hogy mi is igy tennenk,
forditott helyzetben ugyanigy lepnenk.
Ne adjunk hat okot csalodasra,

itt van az ido, a valtozasra.

Refr.:

Lelektol leleknek szol ez a dal,
egy kapocs, ami minket összetart.
Összeköti a szivet es lelket,

az allatok erdekeben vedelmet.
Ez itt a leleklanc alapitvany,
szeretetre a legjobb bizonyitvany.

Ez itt a leleklanc alapitvany,
szeretetre a legjobb bizonyitvany.



Evek ota mar a szeretet az ami engem vezet,
eppen ezert van hogy bar nem kerted megis nyujtok kezet.

Megis elmondom neked, es tudom hogy erzed,
hiszen a sajatod, ugyanugy felted.
Meg akkor is, ha valamit vetett.

te valasztottad, nem o teged.
Menteni kene, nem bantani oket,
idezd csak fel a regi idoket.

Emlekszel meg, mikor rossz volt a kedved,
hogy felviditson, o mindent megtett.
Az egyetlen allat aki a gazdajat,

jobban szereti mint sajat magat.
Barmilyen fajta, a lenyeg az belul,
a szemebe nezve rögtön kiderul.

Ha neked epp nincs, es a maganyt mar unod,
az örökbefogadas, lehet a kulcsod.


Refr.: