Verze1:

visszapörgetném a napokat amiket adogat az élet

mint a lapokat a szél ami csendben suttog de éget
te miért nem? neked minden jó így ahogy van?
tudom te mesében élsz,viszont számomra minden valótlan!


valótlan, valótlan, a napokat sosem számoltam
hagyod, hogy sodorjon az ár, feleszmélsz és halott vagy

néha úgy ver el az élet, hogy a két szemem felakad
nincsen kessem, csórón élem életem, de ígyis halad


engem egyszer a rap fog sírba vinni, és téged?
keresd azt amit szeretsz és engedd szívja ki a véred
mert a létem ez, csak így tudok igazán beszélni

van olyan aki nem, de aki ismer tudom megérti

es tudom megeri, azoknak dedikalom kiket szeretek

es az keves tesó akiket en el sosem feldek
tudom hogy te feladtad az almod mar regesregen
de en nem,ez a letem, meg mindig alomban elek


Refrén:


Nem tudni mit hoz a jövo, de ez az élet rendje,
Csinálhatsz te bármit, tudd, hogy mindenkinek van keresztje,
Lehetsz ember a talpadon vagy más vezérelt bábúja,

Lehetsz te az eladó barátom és nem másnak az árúja.

Verze2:


Visszapörgetném a napokat amiket adogat az élet
sok mindenen változtatnék amiket dobtak az évek

Több lehetoséget el nem szalajsztanék de már kár
rágodni ezen, mert mi volt az többet vissza már


nem jön, az életemet csak elzüllöm, kár azér
ami lehettem volna, baj az hogy sosem éltem az álmokér
elrontottam a dolgokat, nem lehetek tervezo se orvos

nem láttam értelmét küzdeni azért ami fontos

kár rágodni ezen, ami volt az volt, a fo mi lesz

mindig vigyáztam, hogy ne vigyen el drog vagy szesz
nem a pénz okozott örömöt nekem, csak pár jóbarát
akikkel együtt barmoltuk át pár jó éjszakát


nem törodtünk semmivel, mindig a vérünk hajtott
nem volt rossz az, csak élet volt mi bennünk zajlott

és te veled mi a helyzet? Neked mi szívja a véred?
keresd azt mit szeretsz és engedd hogy az öljön meg téged.