Dé-Zé:
Tudom, egyszer megbűnhődök minden egyes tettemért.
Fejet hajtok az angyalnak, aki párszor tetten ért,

de előtte titeket büntetlek meg csuhások.
Úgy utálom, hogy mindig a sötétben bujkáltok.
Álnok kígyónyelvetek gyenge, mint a harmat.

Dé' léptei hallatán az összes féreg hallgat.
Arcotok még mindig nincs, jellemetek másolat.
Távolból hallom suttogtok, szórjátok az átkokat.

Ez büntet, ez éltet, ez üzeni, hogy túlélem.
Eszedbe juttatja, hogy amíg élek, én elkísérem.
Ez neked szól, ha érzed; ha nem, hát akkor dögölj meg!

Voltam győztes, meg volt, hogy a vereségen gyötrődtem.
Ez különböztet tőled, ettől leszek önmagam,
ezért taposom el a gyengét, akinek nagy hangja van.

Ettől leszek bátor és ettől szállok szembe
és ha elfelejtettem majd te juttasd eszembe, hogy...


REFRÉN:
Emberek a szívemben, emberek a múltamban.
Aki marad, mellettem, van, aki a múltban van.

Minden egyes gyenge jellem tudta nélkül csapódik
egy rétegbe, hol életekben kéretlenül kallódik.
Nem hozom a szintem, a világ lassan egysíkú.

Te légy elég erős, a hősök között nincs hiú!
Mondd ki, hogy ki vagy! Büszkén néznek-e rád őrszemek?
Érezz rá, majd érzed, hogy már melletted a győztesek!


Smesh:
Mondjál nekem édesebbet, mint a tiltott gyümölcs!

Ha téged is mar utóíze, velem együtt üvölts:
Bűnös vagyok! Ideje ébredni...
Vesztesekkel titkolod azt, mi a lelketeket akarja már

szétszedni, pedig mi mind tudtuk ezt
élvezni, önteltségtől telt gyomorral éhezni.
Kifogásokkal élnek és csak önmagukat áltatva,

valóságtól félve a szánalomnak önmagukat
átadva. Boldogságuk gyűjteményként vélték, de
ha valamit túl könnyen szerzel abból nem lesz érték.

Nem papolok senkinek, adom mit megélek.
Hidd vagy ne, de egyszer majd ezt talán megérted.
Dobjad el a vérted, dobjad el a kardod!

Lidérceket ölni puszta kézzel kell akarnod.
Nézd csak azt a gyávát, aki folyton messze menekül,
mert abba a bizonyos tükörbe csak ő nem nézett egyedül.


REFRÉN:
Emberek a szívemben, emberek a múltamban.

Aki marad, mellettem, van, aki a múltban van.
Minden egyes gyenge jellem tudta nélkül csapódik
egy rétegbe, hol életekben kéretlenül kallódik.

Nem hozom a szintem, a világ lassan egysíkú.
Te légy elég erős, a hősök között nincs hiú!
Mondd ki, hogy ki vagy! Büszkén néznek-e rád őrszemek?

Érezz rá, majd érzed, hogy már melletted a győztesek!

Dé-Zé:

Azt hiszed, hogy végeztem, pedig el se kezdődött.
Olyan ellenfél kell, aki velem együtt edződött.
Nem hagylak életben, de hozzád se kell érnem.

Álmod töröm darabokra, lidércnyomás ébren.
Nem hitted ugye, hogy mindig szabad utat kapsz?
Kezded megérteni a helyzeted, oh az klassz!

De ez már nem ment meg, az ítéletet ordítom,
ugass te fasz, mikor késed a szívedbe fordítom!


Smesh:
Mert alázat a gyógyír a bajaikra.
Mély fájdalom motivál, de hallani a

magányosan hulló könnycsepp cseppenését.
Értetlenül sárgul nézve reppenését a
sikereknek. Milyen szerencsétlen hinne benned,

ha te sem tudsz magadban? Hát kéne innen menned.
Férges agyam kiharaptam, mi Dé-Zére a bárdot...,
de mellettem mindmáig ki apám helyett apám volt.


REFRÉN:
Emberek a szívemben, emberek a múltamban.
Aki marad, mellettem, van, aki a múltban van.
Minden egyes gyenge jellem tudta nélkül csapódik

egy rétegbe, hol életekben kéretlenül kallódik.
Nem hozom a szintem, a világ lassan egysíkú.
Te légy elég erős, a hősök között nincs hiú!
Mondd ki, hogy ki vagy! Büszkén néznek-e rád őrszemek?
Érezz rá, majd érzed, hogy már melletted a győztesek!