saját magad építsd fel az utadat testvér,
legyél kicsit eredeti ne kapkodj a kessér..
a sors nem egy ember, kajak az egy állat,

beszopat, ha nem bírod és elkeni a szádat..

zenélj csak nyugodtan, arról amit megéltél,

ne szövegelj kamuval, hidd el nekem elég tré..
ne ess attól össze, hogy leléptek a spanok,
vannak akik átfutók, de megmaradnak nagyok!


kajak csak a tehetségem fektetem ebbe be..
nyomatnám én akkor is ha semmi pénz nem lenne mer..

ez lett az életem, mondhatod hogy szentbeszéd,
de nem állok le akkor se, ha szétszakít a szembeszél..


mer harcolok-tolom.. a szekerem tesó
lehet, hogy meghallgatod, azt annyit mondasz de jó..
vagy deszar, hidd el.. nekem ez mindegy!

a váram le nem rombolod, mit erősít az ihlet!

refrén

az utamat járom, fejlődök én mindig,
csak arról írok, ami belülről megindít..
nekem ez a mottóm, hogy nem adom fel,

nem adom fel, ide akarat kell!

egy hétköznapi srác, tele apró hibákkal,

de nem a te fajtád, te elhiszed, hogy király vagy..
azt akkor mi van? ha ennyi vagyok, ennyim lett!
nem kell a segítség, ha utána felemlíted..


hozok én fel sok témát, akad itt még lelkizés,
de csak akkor állj mellém, ha az utamon elkísérsz!

bíztat, ha elítélsz, mer minden szöveg igaz..
nehéz elfogadnod, a valóság az pimasz!


kiterítek minden sztorim, tartalmas az összes sorom
írogatsz a neten.. mivan öcsém kell egy pofon?!
nagyképű a csávó, de élőben senki,

aki leszaroz és azt mondja a cuccod egy semmi..

de nem állok le.. nyomatom még bírom

cipelem a terheim, elérem mit akarok..
kiadom a dühömet, hiába van kínom,
ha nehéz más menne, én azt mondom maradok!