Verse 1:

Nézem az időt, és nézem a pénzt.

Nézem az arcod és látom, hogy félsz, de nem látom hogy élsz.
Van munkád még is keveset érsz.
Nincsen gyógyszerünk a stresszre, ezért keveset élsz.


Elmúltak a nyarak és csak a tél ami marad, a harag.
És a családban hangzanak el a legnehezebb szavak,

Miközben egymásnak esünk .....
Visszanézve milyen nyugodtan éltünk az anyukám szíve meg szakad....


Mindig ugyanez a kör.
Minden nap egy újabb álom megtör.
Nem először látom ezt, Magyarország megdől

Ahelyett, hogy védene minket, az állam megöl

Nem hazudok, de lassan már a rendőr elől futok.

Kajak a fizetésemet elveszi ha rágyújtok.
Ez a világ, virágzik mint egy virág,
De a következő napra mondjunk el egy IMÁT !


Refrén :


Mert nem tudom mi a következő nap.
Sötétség marad vagy kisüt majd a nap?
Minden ember fél! Minden ember vár!

Megvan a REMÉNY, de lassan elszáll.

Beborul az ég, érzem itt a Vég.

A sötétség nézz rám, de mosolygok még.
Nem adom fel ! még ...
Nem adom fel ! még.... NEM ADOM FEL !!!!


Verze 2 :


Nehéz a sorsunk és nehéz az út.
Az erős az marad, de a gyenge az fut.
Mi vagyunk a kurvák és az élet a rúd.

Örülünk a kis aprónak miközben az állam megdug.

Egy maroknyi állom, hozzá egy cseppnyi remény.

A pénzem a tiétek, de a zene az enyém.
Nincsen munkád, lassan nincsen mit egyél.
Kemény időkben nem lehetsz más csak kemény.


Mert halálosan pontos ez a sors.
Mindig az a kérdés, hogy miért velem és pont most?

A barátok a család, a nyakam a vállam.
Ők tartanak meg, amikor már nem bír el a lábam.


A zene a remény és a szerelem a szívem.
Ha velem vannak készen állok, hogy a sorsom akárhová vigyen,
hogy a sorsom akárhová vigyen.......



Refrén :


Mert nem tudom mi a következő nap .
Sötétség marad vagy kisüt majd a nap?

Minden ember fél , minden ember vár.
Megvan a REMÉNY, de lassan elszáll.


Beborul az ég, érzem itt a Vég
A sötétség nézz rám, de mosolygok még.
Nem adom fel ! még ...

Nem adom fel ! még.... NEM ADOM FEL !!!!