(B)

Minden egyes reggel, mikor a tükörben látom a képem
Ez az énem, nem, nincs végem, valamit elrontottam, érzem
Idegen arc, mi nem köszön, és hátborzongva meggyötör

Szívembe tőrt döf, elsöpör, majd összetör, nincs több könyör.

De aztán mással, máshol, más világon, véget ért egy olcsó álom

Már nem vágom, nem találom, érte tűrnék minden átkot
Máshogy tenném, s nem elvenném, megszeretném, megbecsülném
Kezem érte tűzbe tenném, ha elölről kezdhetném...


Refrén:


Visszautaznék a múltba, hogy mindent lássak, veled együtt lehetnék
Visszapörgetném az éveket, s többet neked nem hazudnék
Visszatekerném a filmet, a kazettát, ha hangod újra hallanám

S visszafelé élném az életem, most talán szép lesz, most figyelj rám!

(L)

Magamat kérdem, mondd, miért nem, negatív pontokból nem kértem
Már csak nézlek, jobban érzem, el nem érlek, hidd el, értem
Pedig egy új ember, kit hallasz, új lény, új hang minden dalban

Ez már más, elvesztem, halkan jegyzem, bocs, nem úgy gondoltam...

Darabok törtek szét belőlem, kártyavárként összedőltem

Régen más volt, széthullt létem épült szépen, hogyha rossz volt,
én leléptem,
Hozzád mégis vonz a vágy, mit gyermekszívvel éltünk át

Nem tegnap volt, de mégis mély, mit búcsúként adtál.

Refrén:


Visszautaznék a múltba, hogy mindent lássak, veled együtt lehetnék
Visszapörgetném az éveket, s többet neked nem hazudnék

Visszatekerném a filmet, a kazettát, ha hangod újra hallanám
S visszafelé élném az életem, most talán szép lesz, most figyelj rám!
Hidd el, már másképp történnek a dolgok...