Az onzes teher, add vissza amit kapsz
Nem fog menni, hogy sotetben vakitasz
Minden mulik, de te tartod eletben

az osszes alom elvesz az eterben...
Lukteto folyam, presel majd enged
Az igazsag valahol kozotte lebeg

En ugy erzem, azt teszem, ami a dolgom
a meditaciot mar sorrel tolom
Dualis csapda ez a mesekonyv

Ha eldobod tobbe nem lesz konny..
Ha eldobod, akkor megerted,
hogy csak te talalod ki az egeszet

Ertunk beszelek nem fantomok ellen,
hogy egysegben boldogan, ne csak a neten
Kijelzok zome, kepernyok serege

Csillogo kulso, de nem valo emberre
Csak szivvel, nem ervelni evekkel
Tedd a penzeddel en megteszem lelekkel

mar mindegy, csak tortenjen valami...
hogy ne akarj allandoan meghalni
ne ragaszkodj tobbet a szenvedeshez

mert akkor isten nem lel meg teged
A rossz nem letezik, igy tehat a jo sem
Csak te vagy meg minden, tudod ott bent


A szeretet orokke bennunk el
ha elrejted, akkor nem zenel

ez vizio lett a javabol,
de lepj ki az alomcsapdabol
Messze mar a tegnapod

jobb, ha fejben is elhagyod
mert ez illuzio lett a javabol,
de lepj ki az alomcsapdabol


Elotted a var, de az utad mar mogotted
izzik a beton, a szemed bekototted

Uszol a semmiben, mint a hal a vizben
a hinar fojtogat, de a fuled se rezzen
Osi harsona mi zengeti zajat

hiaba mar mert szarbol nem lesz karat
Az ertelem mar reg elcsuklott
a felelem mi a helyere kuszott

Kislany, fogd inkabb a kilincset
hisz rogos uton, a vagyak tengeren
eldobott ertekrendek mezejen

keresed sorsod a butasag erdejen
A csillagom meg fenn az egen
fenyet szorja, te leszarod itt lent

Elhalt lelkek, robotok vilaga
birka szemek csodara varnak


A szeretet orokke bennunk el
ha elrejted, akkor nem zenel
ez vizio lett a javabol,

de lepj ki az alomcsapdabol
Messze mar a tegnapod
jobb, ha fejben is elhagyod

mert ez illuzio lett a javabol,
de lepj ki az alomcsapdabol


Szurke az eg es hullanak a levelek
ugy erzed mindig, hogy nem ittal eleget
Az alkohol csak sirba visz teged

egy kis mosoly kell es szebb lesz az elet
Ha befordulsz, nem latjak a lelked
egyedul maradsz egy betondzsungelben

Negy fal kozt, mi fogva tart teged
rohan az ido es te ulve nezed
ahogy elszall melletted minden mi eltet

egy buta doboz mit mindennap nezel
semmi ertek, mi elore vinne
Egy ures medence, miben onkent vegzed

lerombolsz magadban minden erteket
Egy rossz lepes es sakk-matt a vege,
de a bastyaval meg lephetsz egyet

vedd kezedbe a sorsod ember

A szeretet orokke bennunk el
ha elrejted, akkor nem zenel
ez vizio lett a javabol,

de lepj ki az alomcsapdabol
Messze mar a tegnapod
jobb, ha fejben is elhagyod
mert ez illuzio lett a javabol,
de lepj ki az alomcsapdabol