Tudod én itt élek, nekem ez a haza,
ide hozott a gólya, és innen visz a kasza.
Ez a város nekem, a felnevelő környezet,

mindenki dicséri, aki ide érkezett.
Nagymaros...a nevét már jó páran fújják,
gyere, megmutatom a város életstílusát,

megtudod majd te is, milyen itt az élet,
és átérzed a hangulatot, amit én is érzek.
Itt vannak a barátok, meg itt vannak a tesók is,

itt van olyan hangulat, amilyen a világon sehol sincs.
Hívogat a Dunapart, meg az összes street,
dübörögjön nálad is a fehérhegyi rap n' beat.

Megbomlott az elméd, szétszakadt a szíved,
nem győződ hallgatni ezt a rengetek rímet.
Kencsuval most olyan szöveget rakunk alád,

hogy már nem tudsz mást hallgatni, mert elhipnotizált.

Ez a mi városunk, ez a hazaszeretet,

a hangulat az, ami eddig felemelhetett.
Család az egész, egy gang, egy banda,
csak figyelj az ütemre, a stílusra, a hangra.


15 éve, itt élem a napjaim,
terelem a sorsom, mint egy könyv, lapozom lapjaim.

Reppelek, mert velem van utca és a spanjaim,
a Dunába szórhatjátok, majd elégetett hamvaim.
Mi elvisz távolra, messzire el innen,

de a honvágynál rosszabb dolog, a világon itt nincsen.
Gondolkozva megyek át, egy nagymarosi streeten,
hogy meddig maradok itt, nem tudom, lövésem sincsen.

Ez a város otthonom, mi körbe ölel engem,
mert itt vannak a barátok, a haverok, a gangem.
Nem felejtem el, örökre megmarad én bennem,

hogy az évek alatt mennyit változtam, előre mentem.
Tudom én azt jól, hogy egyszer elmegyek,
de kötelez az életem, hogy rappet felvegyek,

a rapnek élek, csak egyedül örökre,
és meghalok, ha nem írok egy sort, este felpörögve.