Mondd el, mit látsz, mondd el, ki vagyok,
Csak a szemembe nézz, s mindent látnod kell.
Mi az, amire vágysz? Csak ennyit adhatok

Magamból én, te döntsd el mennyit ér!

Voltam már lenn és hagytak egyedül,

Üres falak között, távol mindentõl.
Keserû a magány, de tudtam, sikerül
Ide elérni fel, csak mindig hinni kell!


Szállj végre szabadon, ahogy fenn a sok madár!
Így élni jutalom, te is hallgass rám!


Ref.:
Minden percben elvarázsolsz teljesen,

Minden titkos érintésed kell nekem.
De bármi fáj nagyon, sírni nem látsz - nem hagyom.
Játszom, mint egy bohóc a színpadon.


Színház a sors: játszd a szereped!
Ez a darab talán végre mást hoz majd.

Mi az, amire vágysz? Tiéd a fõszerep:
Becsüld meg még! Ne dobd el semmiért!


Szállj végre szabadon, ahogy fenn a sok madár!
Így élni jutalom, te is hallgass rám!


Ref.:2*
Minden percben elvarázsolsz teljesen,
Minden titkos érintésed kell nekem.

De bármi fáj nagyon, sírni nem látsz - nem hagyom.
Játszom, mint egy bohóc a színpadon.


Mi marad így majd a végén?
Hova jutok, még nem tudom.
De tudom, azért sokan várnak még rám

Ma is mindenhol, mindenhol!

Ref.:2*

Minden percben elvarázsolsz teljesen,
Minden titkos érintésed kell nekem.
De bármi fáj nagyon, sírni nem látsz - nem hagyom.

Játszom, mint egy bohóc, mint egy bohóc...