1. veRze:

Annyi téged ért csalódás, de neked már ki hisz

Mindegy, hogy az utad bármerre is visz
Tudod szerethet a szív,ha olykor semmit sem ér
Érezd, nekem te mennyit értél

Annyi esztétikus, gondolat, mi folyton csak hajt
Mit meg nem adnál, hogy gyorsan lezavard
Állj meg egy percre, és vedd észre kérlek

Nélküled, nélküled Semmit sem érek.
Nekem, te odaadtad szíved összes kulcsát
Hagytad, hogy nyissak minden olyan portát

Amiben érzéseid tárulkoztak elém
Én meg csak pislogtam, te lettél szerelmes belém ?
Nem foglalkoztam veled, te velem lennél bátrabb

Nem voltak bennem, sem érzések, sem vágyak
Túl sok volt ez, bezárom, érzéseim
És nyelem le a kulcsot, ez történt már megint


Refrén:


Annyi feltárult lehetőség, mi szívedbe zárva
Elnyeli a mély, érzések sora bánja
Tudnálak szeretni, de nem hagynak élni

Sok elmúló pillanat, mit kár ködbe veszni

2. veRze:


Te velem lennél bátrabb, én bízhatnék benned
De nem tudom felfogni, miért legyek épp veled

Van még több száz, akiben még bízhatok
Csak nem adatott lehetőség, hogy valakihez nyithatok
Rengeteg csalódás, vitte utam végig,

Azt hittem, hogy már soha, nem szállhatok az égig
Jobban jártam így, nekem ez lett meg írva
Nem mosolygott rám soha, a sors kegyetlen fintora

Lehet nem hagytam magam?, Pedig mindig csak vártam
Lehet épp ez volt az, amire mindig is csak vágytam
Annyira tudnék szeretni, de minek, hogyha nincs kit

Nyomaszt a dolog, inkább adjatok, egy whiskyt
Jobb lett most így? Semmivel sem azt hiszem
A csalódások sora, végig viszi az én életem

Oly sok próbatétel, felesleges már szenvedni
Mit ér egy szív, ha nincs kit vele szeretni !