Refrén:
Ez egy Útravaló gondolat, tőlem Neked,
hogy tegyél a jövődért, ez egy kezdő löket.

Élj szívből, kik a kapukat kitárják,
azok eső után látják a szivárványt.


1. verze:
Bármi történjen, az bizony egy nemes tett,
ha kitárod a szíved, hisz örökké nem eshet.

Egyszer kisüt a Nap és a felhők odébbállnak,
ha magadnak nem hittél, akkor higgy egy poétának.
Útravaló Tőlem, szűrd ki majd a lényeget,

engedd el a rosszat, így a jó hazatér. Lehet,
bánkódsz a gondokon és billen a mérleg nyelve,
még mélyebbre kerülsz le ezután szégyenszemre.

Manapság, sok az álnok teremtmény,
ki más alá ás, elsüllyeszt az álmok tengerén.
Állj ki önmagadért, az lépéselőny,

ki válaszokat keres, nem fut kérdés elől.
Mindig pozitívan, lásd mindenben a szépet,
egyetlen kapaszkodó, ha az ideg szétvet.

A siker nehéz útján sok a taposóakna,
a frontvonal mögött van az élet napos oldala.


Refrén:
Ez egy Útravaló gondolat, tőlem Neked,
hogy tegyél a jövődért, ez egy kezdő löket.

Élj szívből, kik a kapukat kitárják,
azok eső után látják a szivárványt.


2. verze:
Mindig legyen terved, legyen életcél,
egy olyan elképzelés, ami egyszer révbe ér.

Sokan lesznek ellened, de találsz majd társakat,
kik veled lesznek akkor is, ha a világ rád szakad.
Lesz melletted bajtárs, ki támogat, ha feladod,

nem hagyja, mert elmondja: holnap lesz a te napod.
Becsüld meg ki barátod éppen ezért,
nélkülük lyukas garas, mit az életed ér.

Mindig add önmagad, bár az élet teátrális,
az éned kedveljék, úgy majd találsz párt is.
Aki téged szeret, nem egy felvett karaktert,

aki nem azt nézi, a normáktól mivel maradsz el.
Tégy úgy, ahogy érzel, a szíved kalapálja,
kinek önbizalma van, annak nincsen kabalája.

Ha másoknak megfelelsz, elrejted saját magadat,
hiába tollászkodsz, mint kalitkában a madarak.


Refrén:
Ez egy Útravaló gondolat, tőlem Neked,
hogy tegyél a jövődért, ez egy kezdő löket.

Élj szívből, kik a kapukat kitárják,
azok eső után látják a szivárványt.