Látod nincs mit mondanom,A napot, az órát sem tudomCsak várom, hogy üzend, hogy várszMost nem ontom bátran, okosan a szótA falon át hallom csak a rádiótHa erre jársz, engem itt találszEzer meg ezer éve keresem az utamNéha keresem a bajt,És keresem azt, aki engem akart,Akinek engem küldött, akit nekem szánt az égÉs az a rádió úgy zokog,Mintha szerelmet vallana,Most nekem szól a legbutább dalaMert úgyanúgy hívlak most isSzánalmas, hogy mindent elhiszek,Hogy mennyire örülnék nekedEzer meg ezer éve keresem az utamNéha keresem a bajt,És keresem azt, aki engem akart,Akinek engem küldött, akit nekem szánt az égTudom, hogy vár még rámA holdnak tán a túloldalánÕ az aki beszél bennem, érthetetlen angyalnyelvenKeresem az utamNéha keresem a bajt,És keresem azt, aki engem akart,Akinek engem küldött, akit nekem szánt az égA magas ég