Intro:

Szólok, ha mennünk kell...

En a veremet tettem fel..



Verze 1 / Giajjenno:

Utat kaptam az urtól, csak ele terdelek,

Giajjenno 26, töröm szet a rapedet.
Verem szet a fergeket, a helyem, a nevem, a kezem az AK-n,
hív a vegtelen, mind ott var ram.

Minden spanom aki hitt bennem, a rapemben,
itt megrettent az elet, de megsem rettentem egyszer sem.
Minden utca faszszopó megse törtök ki,

mert a börtönt, azt nem mas epíti, hanem ti.
Majd a vegen, a ravatalomon a halandó,
de amíg itt vagyok, amit beszelek tanító.

Penzzel hiaba jöttel, mert az nem beszel,
lehet, mindent megvehetsz, de az semmit nem er.
Amikor menni kell, leszakad a föld, szetszakad az eg,

jó akartal lenni testver, de mi lettel?
Mi lett beloled, az elet engem nem tört meg,
hogyan törjek ki, hova törjek be?


Refren /Hiro :


En az igazamert mentem...
En a veremet tettem fel..
A szívem nem retten meg..

Szólok, ha mennünk kell...

Verze 2 / Dee eN:


Gyere, mondd meg kik vagytok ti, gyere, mondd, meg hogy mit hoztok,
a sikerert harcolok, amíg ti ezert faszt szoptok.

Nem vagytok ti sem masok, nem baj en szarok ratok,
minden divat raptol esküszöm, hogy meg különbet hanyok.
Hozom a flow-mat be, ezert van, hogy sokan utalnak,

mert irtom a fergeket, es nem mentem rap kurvanak.
Leszarom, ki-mit gondol, a dobogón fent leszek,
es ha kell, vert izzadok, hogy a legjobbak között legyek.

Miert zavar teged is hogy brigadom az RTM?
Miert baj, ha sikeres vagyok, a mai napig ezt nem ertem.
Nekem az atkom lett a rap, barmikor ratok vagom,

hiaba erolködtök, a rapben nem lehet parom.
Eloször rakjal le valamit, aztan mondd, hogy mi van,
hiaba vered a melled, a szememben csak egy senki vagy.

Megjöttem, töltve a taram, ami bennem van, kiadom,
riadó, riadó nekem RTM a kiadóm.


Refren / Hiro

Verze 3 / Hiro:


A nevem Hiro, meg mindig maradtam,
csak a zene nekem, ennyim van.

Megfogadtam, hogy akkor se hagyom itt,
addig viszem 26, ameddig szakít.
Onnan jövök, ahol megallt az elet,

jöhetsz az airsoft-al, mitol feljek?
Gyertek felem, a lelkem az enyem,
elegem van nekem, hogy mindegyik kemeny.

En az arral, szemben uszok,
neha nem bírom tovabb, nekem ez tul sok.
Neha nekem, bekattan az agyam,

mikor nem tudom tartani magam.
Vajon meddig kell harcolnom meg?
Huz engem hazafele-magafele az eg.

Mindig keresem, hogy, hol van az ut,
egyszer majd meglatom, a kaput...


Refren / Hiro